Wednesday, January 24, 2007

es a kidontott fakrol meg nem is meseltem...

naigen... en tenyleg ataludtam a vihart... de hogy mi is tombolt itt igazan, azzal szombaton szembesultem ugy rendesen. Penteken is torott esernyok voltak szanaszet a varosban, uh utolagosan megallapitva, valoban bolcs dontes volt, hogy mindenkit hazakuldtek, igy is a tavolabb lakok mar nehezen ertek haza, mert a vonatkozlekedes osszeomlott.

De had terjek vissza a szombati utamra. A taxibol kinezve csapzott kertek, nagy erokkel dolgozo tuzoltok fogadtak meg 2 nappal a vihar utan is. Az erdokben a fak tovestul kicsavarva. Es nem epp a legkisebbek. Nemely domboldal ugy nezett ki, mintha orias fogpiszkalokat szurtak volna le a foldbe, mert az ott allo fakat egytol egyig hosszaban kettehasitotta a vihar.

jelentem, nalunk jelenleg nem esik a ho

A multheti vihar nyoman megjott a hideg. A homero higanyszala napok alatt 12 fokot sullyedt. Elovettem a kesztyut a szekrenybol.

Szombaton Essenbe akartam menni. Csak ilyen naivan, elvegre itt felszallok a vonatra, ott meg le. Ennyi az egesz - gondoltam en. Igenam, de a csutortoki vihar annyira megrongalta a vezetekeket, hogy az esseni fopalyaudvar nem fogadott meg szombaton sem vonatokat, igy nem is volt kozlekedes. Ezert a Deutsche Bahn viszont pot-taxit allitott be! (az mellekes, hogy a sofor 2x eltevedt ut kozben, mert valakit ki kellett tennie feluton) De azert durva, mi?

Friday, January 19, 2007

Vihar belulrol

Ugy terveztem, hogy csutortokon, miutan megerkezem Osnabruckbol Wuppertalba, rogton a munkahelyemen kezdek, es csak este megyek haza...
Aztan kozbeszolt az idojaras...
Hetfotol kezdve ugyanis semmi kulvilagi hir nem jutott el hozzank a szeminariumon belulre, igy eloszor csutortokon hallottam arrol a figyelmeztetesrol, ami allitolag hetfo delutan ota ismert Nemetorszagban: „csutortok delutan orkan varhato!”
A szel valoban egyre erosebben fujt, es a fonokseg hazakuldte az embereket, hogy 16 oraig mindenki hazaerjen. Igy en is koran mentem haza... es valoban esett es fujt, az esernyo hasznalatanak semmi ertelme nem lett volna.
Otthon foztem egy jo teat, elolvastam a hireket, bekapcsoltam a radiot, internetet. Aztan a vihar kovetkezteben elment az aram, es en ugy dontottem, hogy akar fel8kor is aludni lehet menni. Bar biztos voltam benne, hogy az aramkimaradas nem tart sokaig, mert a szemkozti dombon egy masik varosresz 10emeletesei vilagitottak, de megis. Jobb koran kelni egy csendes vilagban, mint ezt a szelfujast hallgatni. Mindenesetre jo volt latni, ahogy az utcaban az ablakok mogott meggyulnak a pislakolo gyertyafenyek vagy elemlampak cikazo fenyei jarjak be a szobakat.
Szoval 11 ora alvassal sikerult a leheto leghasznosabb modon kihasznalnom a vihar adta kenyszerpihenot :-)

Blogot irni vonaton...

olyan mint egy regi dolog uj kontosben. Egyszer lattam valakit, aki levelet irt vonaton... azota ha csak tehetem (marmint van nalam toll es papír) en is irok.
A mostani uton viszont nalam a gep, es a helyi IC/EC/ICE rendelkezik konnektorral, uh megleptem a kovetkezo lepest... blogot is irok. Sajna drot nelkuli internetkapcsolatot nem lat a laptopom, feltolteni igy csak kesobb fogom, de megis. Ez mar a technikai haladas, nem?

A vonat kenyelmesen himbalodzik, gyonyoru taj fut az ablak mellett. Benn meleg van es baratsagos minden. Most ugyan kinn epp esik, de ettol fuggetlenul – vagy talan eppen ezert – Hollandia idezodik fel bennem. Az egesz olyan, mintha az ember a kandallo mellol bamulna ki a rosszidobe. Egy mozgo kandallo mellol. Az otthonhangultatot meg az is erositi, hogy nem messze tolem valaki pipazik, es a dohany illata arad a kabinban.
Nagyon szeretek vonatozni. Kar, hogy csak ilyen rovid most a tav: mindossze 4 megallo Wuppertal – Osnabruck.... 2 ora az egesz. Kulonosen elvezem az utat ezekben a nagy kabinokban, amikor kevesen vannak – hetkoznap napkozben.

Osnabrück – Statusseminar

Tuleltem. Hetfotol csutortokig Osnabruckben voltam, ahol egy szeminarium kereteben mindenki eloadta, hogy mit is csinalt eddig. Erdekes volt egy kis bepillantast nyerni masok munkajaba. Egyfelol kicsit megnyugodott a lelkem, hogy mas tarsadalomtudos „sem csinal semmit” azon kivul, hogy sokat olvas es figyel, masfelol megint feltamadt az „irigysegem” a termeszettudosokkal szemben, hogy ok bezzeg csinalnak valamit: kiserleteznek, kemcsovek tartalmat ontozgetik egymasba, terepre mennek es vizsgalodnak... de legalabbis valamit aktivan csinalnak.
A legerdekesebbek azok a projektek voltak, ahol valami tenyleg kezzelfoghato az eredmeny: egy uj eljaras, egy uj keszitmeny.
Most kellett beadni a kervenyeket is a hosszabitasra vonatkozoan. Az eredmenyek 2 het mulva varhatoak, es allitolag fuggetlenek a mostani prezentaciotol.
Jo volt ujra talalkozni a magyar sorstarsakkal is. Bar a perceket szamolva nem sok idot toltottunk egyutt, de ez a kis ido is eleg volt arra, hogy egy csapatta valjunk.